Magánnyomozás Ausztriában

Szeretném Bécsnek, annak a városnak az üdvözletét átadni Önöknek, amelyik nagyon hasonlít Budapestre. Üdvözlet Ausztriából, és nem utolsósorban üdvözlet Európából, ahová Önöket is várják néhány héten belül. Az elkövetkező fél órában a nyomozóknak az Európai Unióban játszott szerepéről fogok – Ausztria példáján keresztül – részletesen beszélni.

Azért foglalkozom Ausztria példájával, mert az EU-ban a nyomozószakmát tekintve minden bizonnyal sajnos Ausztriának vannak a legszigorúbb törvényei. A legnegatívabb példa, amint azt ma már említették, Németország. Ami a nyomozószakmát illeti, ott semmi nem érvényesül a német alaposságból, bárki minden további nélkül dolgozhat nyomozóként, ami egy drámával ér fel, mert a nyomozói tevékenység, ez valószínűleg így van az egész világon, egy arra alkalmas tevékenység, hogy harmadik személyek jogaiba, esetleg, ha nincs leszabályozva, negatív módon beavatkozzanak.

Az osztrák nyomozók története az 1889-es évig nyúlik vissza, amikor egy bizonyos Hans Müller Berlinből Bécsben a Helios nyomozóirodát megnyitotta, amelyet a későbbiekben, 1971-ben egy magyar állampolgár, Martina Mihály, vitt tovább. Az első koncessziós rendelet, amit annak idejét magánnyomozói rendeletnek hívtak, 1904-ből származik, tehát pont 100 évvel ezelőtt az osztrákok már elkezdték a nyomozó szakmát szövetségi törvény szinten szabályozni. 1973 óta az osztrák kollegák törvényes megnevezése már nem magánnyomozó, hanem hivatásos nyomozó, amivel azt kívánták jelezni, hogy egy törvénnyel szabályozott szakmáról van szó, amely keretében törvényi előírások alapján és hatósági felügyelet mellett harmadik személy részére megrendelés teljesíthető. Tehát nem amatőrökről, képzetlen személyekről van szó. A fő jogforrás, amelyre ez a szakma Ausztriában támaszkodik, mint ahogy a többi szakma is, ez az ipartörvény. A hivatásos nyomozót ebben a biztonsági szakma rubrikában tartják nyilván. A biztonsági szakma Ausztriában két szakmát foglal magában, egyrészt a hivatásos nyomozót, másrészt az örző-védő szakmát. Ami az örző-védő szakmát illeti, annak csak egy részéről fogok beszélni, csak érinteni fogom. Az örző-védő szakma ingatlanok, köz- és magánterületek, épületek védelmét látja el, rendezvények biztonságáért, közlekedés szabályozásáért felelős, portaszolgálatot teljesít. Ezzel szemben a hivatásos nyomozó munkáját azzal a kérdéssel kezdeném, hogyan lesz az emberből Ausztriában hivatásos nyomozó? A törvényhozó a következő lehetőségeket írja e tekintetben elő: vagy le kell tennie egy vizsgát, amire még később részletesen visszatérek, és szükséges ötéves nyomozóasszisztensi gyakorlat, rendőri vagy csendőri munka – ez ugyanaz Ausztriában mint a rendőr, csak a fővároson kívül tevékenykedik – vagy bűnügyi munka. Vagy a másik variáció, egy középfokú szakmai képzést nyújtó iskolában letett vizsga és kétéves tevékenység. Vagy egy felsőfokú szakmai képzést nyújtó iskolában letett vizsga és másféléves gyakorlat. Vagy vizsga, egy egyetem elvégzése és egy év gyakorlat. A vizsgát eddig, és ezután is a Gazdasági Kamarán belül a szakmai hatóságokkal együttműködve szervezi. Most jut eszembe, hogy el is felejtettem bemutatkozni, ezt akkor most pótolnám. A nevem Peter Pokorny, 1992 óta Bécsben egy nyomozóvállalkozást vezetek. És ma itt a bécsi Osztrák Gazdasági Kamara hivatalos képviselőjeként, a Kamara hivatásos nyomozói szakmai csoportjának jogi referenseként vagyok jelen. Ezen kívül tagja és tartományi vezetője vagyok az Osztrák Nyomozók Szövetségének. Egyben átadom e szervezet szívélyes üdvözletét az itteni nyomozókollegáknak.

Térjünk vissza a vizsgára. A jövőbeni nyomozóknak ez a vizsgája egy szakmai írásbeli és szóbeli vizsgából áll. A szóbeli rész olyan tárgyakból áll, mint jogi ismeretek, kriminológia és kriminalisztika, valamint szakmai ismeretek. A jogi ismeretek keretében a vizsgára jelentkezőktől a következő résztantárgyak területén várnak el megfelelő ismereteket: általános jogi ismeretek, amibe beletartozik az alkotmányjog, államigazgatási jog, a büntetőjog és az osztrák hatóságok rendszerének alapvető ismerete, polgárjog, büntetőjog, adatvédelem, gazdasági jog, (cégjog, csődjog, versenyjog, iparjog), polgári eljárási jog, munkajog, szerzői jog, ipari jogvédelem, a hivatásos nyomozóra vonatkozó szakmai jogi ismeretek, kamarai szervezet, a hivatásos nyomozók, mint vállalkozók jogvédelme, stb. A kriminológia és kriminalisztika részterületein a következő dolgokat kérik számon: kriminológiai alapismeretek, kriminológiai taktika, kriminológiai technika, személyvédelem, védelmi taktika, műszaki fegyverismeretek, audio- és videotechnika, valamint felderítő- és elhárító technika. A szakmai ismeretek tantárgyból a következőket ellenőrzik a vizsgán: megbízás és feladatmegosztás, a kapcsolódó szakmai hatóságokkal való együttműködés és ezektől való elkülönülés, jelentéstétel és hirdetési tevékenység, tárgyalási és kihallgatási technika, olyan szakmai ismeretek, amelyek a nemzetközi együttműködésre vonatkoznak, szakmai etika, anyakönyvi jogi ismeretek.

Bizonyos szakmai csoportok részére, olyanok részére, mint pl. a rendőrök, bűnügyi rendőrök, egykori katonák, katonai rendőrség, valamint olyan személyek részére, akik letették az ügyvédvizsgát, az előzőekben említett vizsgakérdések különböző részei kiesnek.

A vizsga második része, ahogy már mondtam is, az írásbeli vizsga. Ilyenkor egy fél napon át, rendszerint délelőtt, a vizsgázók két feladatot teljesítenek, ezt kell írásban kidolgozniuk. Pl. egy büntetőjogi esetben írásbeli megbízás alapján ki kell dolgozni a szerződést a díjazással együtt. A nyomozó részéről végrehajtandó egyes kriminológiai taktikai intézkedések leírása és indoklása, valamint büntetőjogi vádemelés szövegének megfogalmazása az illetékes hatóság részére. Ez a legtöbb esetben a rendőrség. Vagy például, egy írásban bejelentett gyanú alapján, amelyet testi épség és élet elleni fenyegetés alapján fogalmaztak meg, egy akcióterv kidolgozása költségkalkulációval együtt a személyvédelmi intézkedések végrehajtásához.

Vagy pl. egy eltűnt személyre vonatkozó írásbeli információ alapján a hivatásos nyomozó részéről megteendő nyomozási intézkedések leírása, a keresett személy megtalálása utáni helyzet leírása, valamint a honoráriumelszámolás.

Vagy pl. egy munkajogi ügyben tett írásbeli megbízás alapján, a megbízó érdekeinek vizsgálata, a szerződés létrehozása, valamint itt is a jelentés elkészítése, és a honorárium kiszámítása.

Feltehetik a kérdést, hölgyeim és uraim, miért vizsgáztatnak Ausztriában ilyen szigorú módon? Azon egyszerű oknál fogva, hogy az osztrák jogalkotó a hivatásos nyomozóknak nagyon tág jogköröket is biztosít. A hivatásos nyomozó cím védett Ausztriában, és ezt a címet csak ezek a személyek viselhetik. Ha illetéktelen személy viselné ezt a címet, az Ausztriában büntetendő cselekedet lenne. A nyomozóiroda munkatársai a hivatásos nyomozói asszisztensi címet viselik. Ez a cím is védett Ausztriában. Az államigazgatási szervek Ausztriában hivatalos igazolványt állítanak ki a hivatásos nyomozónak és a vállalkozás alkalmazottainak. Ez kék színű és látható rajta az Osztrák Köztársaság állami címere, valamint a felirat: törvényes jogosítvány hivatásos nyomozó részére. Ha valaki letette ezt a vizsgát, a rendőrhatóság biztonsági vizsgálatnak veti alá, tehát azt ellenőrzik, hogy az a személy, aki hivatásos nyomozóként akar tevékenykedni, nem büntetett előéletű-e, ill. a törvény meghatározása szerint megbízható-e. Ehhez kapcsolódik a hivatásos nyomozónak azon másik alapvető joga is, amely Ausztriában csak néhány személycsoportnak az előjoga, a lőfegyver-viselési jog. Ehhez az osztrák hatóságok fegyverviselési igazolványt, (német neve Waffenpaß) állítanak ki, ez jogosítja fel a hivatásos nyomozót arra, hogy egy vagy kettő megtöltött lőfegyvert – pisztolyt vagy revolvert – viselhessen éjjel-nappal. Azon egyszerű oknál fogva, hogy a törvényalkotó elismeri, hogy a hivatásos nyomozó munkája végzése közben különleges veszélyeknek van kitéve, amelyeket a leghatékonyabban fegyverrel tud elhárítani. Ez kötelezően szükséges is, mert Ausztriában a hivatásos nyomozó – a rendőrség és katonaság mellett – a testi épség, az emberi élet védelmére jogosított személy. Emellett az ipartörvényben, tehát jogszabályban, rögzítve van az is, hogy a hivatásos nyomozó jogosult bírósági tárgyaláshoz és államigazgatási jogi ügyben bizonyítékot beszerezni, szolgáltatni. Ami egyben azt is jelenti természetesen, hogy az osztrák hivatásos nyomozók által szolgáltatott bizonyítékot a bíróságok el is ismerik.

Az osztrák nyomozóknak azonban nem csak jogaik vannak, hanem különböző kötelezettségeik is. A legfontosabb kötelességük a titoktartás. Azokat a dolgokat, amelyeket a munkájuk végzése közben megtudtak, bizalmasan, titoktartással kell kezelniük. E titoktartási kötelezettség megszegése büntetendő.

Ma Ausztriában a piaci helyzet olyan, hogy kb. 250 nyomozóiroda van, amelyek a legkülönbözőbb ügyekkel foglalkoznak, erre még később visszatérek. És ebben a 250 nyomozóirodában egész Ausztriában 800 munkatárs, tehát hivatásos nyomozó asszisztens dolgozik. Megbízóként elsősorban a vállalkozások, az ipar, a biztosítók jönnek szóba, itt a feladat elsősorban a biztosítással való visszaélések, ill. csalások felderítése, és ezzel a biztosítási szolgáltatás jogosulatlan igénybevételének kivédése. Ezen kívül bankok, akik elsősorban eltűnt adósokat, igazi hitelcsalókat kerestetnek nyomozóirodákkal. Ügyvédek: Itt az utóbbi 20-30 évben a helyzet jelentősen megváltozott. 1980 körül az ügyvédek az osztrák nyomozók partnerei voltak, jelentős együttműködés volt közöttük, a nyomozók sok megbízást kaptak az ügyvédektől. De időközben az ügyvédek száma, akkoriban volt 2000, most 4500, tehát megduplázódott, miáltal az egykori partneri viszonyból sajnos mára inkább konkurenciahelyzet állt elő. Mert sok ügyet, különösen a csalások terén, legalább is a kezdeti szakaszban mindkét szakma kezelheti. A megbízó döntésére van bízva, amikor pl. egy vélhető csalásról van szó, hogy először nyomozóhoz fordul-e, az eltűnt csaló felkutatása céljából, vagy ügyvédhez fordul, hogy az keresetet indítson meg. Van egynéhány partneri kapcsolat, amely még működik, de összességében elmondható, hogy az együttműködés ezzel a szakmai csoporttal már nem olyan látványos, mint korábban volt.

Most beszéljünk a tulajdonképpeni gyakorlati munkáról, mit csinálnak a hivatásos nyomozók? Milyen tevékenységet, milyen mélységben végeznek? Ez azzal a tevékenységgel kezdődik, amelynek viszonylag nagy a személyi ráfordítás igénye, az üzlethelyiségek, áruházak, bevásárló-központok őrzése annak érdekében, hogy a bolti lopásokat kivédjék. Az osztrák gyakorlat az, hogy az áruházakat vagy természetes módszerekkel, vagy videotechnikával őrzik, és a bolti szarkát fel lehet tartóztatni, tehát fogva lehet tartani addig, amíg a rendőrség a helyszínre érkezik. Az a kár, amely évente az osztrák kiskereskedelmet lopásokból éri, igen magas, de éppen a hivatásos nyomozók alkalmazásával bizonyos kereteken belül lehet tartani. De lopások nem csak a kiskereskedelemben, hanem az iparban is történnek. Történnek lopások raktárakban, gyártóüzemekben, mindenütt, de a nyomozók egyre intenzívebben dolgoznak azért, hogy a tetteseket elkapják, fogva tartsák, végül feljelentsék. Az osztrák hivatásos nyomozók illetékességi körében tartozik az ellopott dolgok, lopási tárgyak, lopási zsákmány visszaszerzése, kulturális tárgyak, képek, kiállítási tárgyak felkutatása, ezeket többnyire a biztosítók megbízásai alapján. Ennek kapcsán megint a tulajdonvédelemnél, a mai nap tulajdonképpeni témájánál vagyunk.

Egy másik olyan büntetendő cselekmény, amely arra hivatott, hogy a hivatásos nyomozó lépjen fel ellene, a csalás. Pl. befektetési csalás, amikor az elkövetők hamis részvényeket harmadik személyeknek eladnak, vagy biztosítási csalások, vagy a mindennapokban történő üzleti csalások. Itt is naponta az a feladat, hogy megkeressük a csalót, ha az eltűnt, elkapjuk, és végül feljelentsük, majd tanúként a bíróság előtt vallomást tegyünk. Vitathatatlan tény, hogy a hivatásos nyomozók által felderített büntetendő cselekmények legnagyobb része a vállalkozói, ipari szférában történik, bizonyos vállalatnagyságtól kezdve szinte már nincs olyan vállalat, ahol naponta ne történnének büntetendő cselekmények, ahogy már mondtam, lopás, csalás, sikkasztás, hűtlen kezelés. De nem csak ezek a tipikus bűntettek fordulnak elő, szükség lehet a munkahelyi szexuális zaklatás felderítésére is. Mindig vannak olyan esetek, éppen a vállalkozási szférában, ahol megfelelő know how kerül alkalmazásra, pl. az ipari kémkedés, amikor az ok egyszerűen a konkurencia jelenléte, de az elkövetők, nem ritkán idegen hírszerző szolgálatok, nem riadnak vissza a lehallgatásoktól, az információs rendszer megtámadásától sem.

A következő pont: eltűnt személyek. Ezek lehetnek bűnelkövetők, akiket a rendőrség nem talált meg, már nem keres elég intenzíven, vagy polgári jogi szempontok alapján keresett emberek, pl. adósok, akik pénzt, hitelt vettek fel. Akik tehát legalábbis Ausztriában büntetőjogi előírást nem sértettek meg, de akik ellen a polgári jog alapján követelést, keresetet, végrehajtást, zálogbavételt kell érvényesíteni. Ilyen személyeket keresnek a nyomozók, ezek a rossz emberek, de vannak jó emberek is, akiket keresnek, eltűnt fiatalkorúak, akik valamely bűntény áldozatai lettek, vagy akik maguk büntetendő cselekményt követtek el, kábítószer közelébe kerültek.

A következő pont: személyvédelem. Ez Ausztriában egy nem különösen erőteljes üzletág. Van néhány olyan személyiség, aki diszkrét nyomozói védelmet kér, azért hogy elkerüljék az emberrablást vagy egyéb támadásokat. Ezek főként jó anyagi hátterű magánszemélyek. A politikai életben szerepet játszó személyek védelmét Ausztriában az illetékes hatóság, azaz a rendőrség vagy az Alkotmányvédelmi Szövetségi Hivatal látja el.

A következő és utolsó pont: a vállalkozási jogosítványok. Ehhez jön még egy másik pont, ami az utóbbi hónapokban vált aktuálissá, olyan készülékek felkutatása, amelyekkel jogosulatlan hangfelvételeket készítenek, a szakmai zsargonban ezeket poloskáknak, lehallgató készülékeknek nevezik. A készülék megtalálása után, az ügy eszmei szerzőinek, ill. az elkövetőknek a felgöngyölítése céljából végzett nyomozás joga az osztrák hivatásos nyomozóknak van fenntartva. Nekünk, a Gazdasági Kamara erőfeszítéseinek köszönhető, hogy a törvény, az ipartörvény, többé-kevésbé demokratikus eljárásban, olyan irányban került módosításra, hogy ez most lehetséges.
Amit most befejezésként teljes szívemből Önöknek is kívánni szeretnék az az, hogy Önöknek is legyen itt Magyarországon lehetőségük beleszólni kamarai képviseletükön, szakmai szövetségeken vagy más kezdeményezéseken keresztül a szakmájuk sorsát meghatározó a törvényi szabályozásba, ez olyan út, amely bár nagyon munkaigényes, de végül meghozza a kívánt eredményeket. Csak az, ami egy korrekt, jogszerű keretben történik, az véd meg a tisztességtelen konkurenciától, az olyan személyektől, akik nem megfelelő minőségük ellenére e szakmában tevékenykedni akarnak. Csak egy tisztességes, szigorú törvény véd meg a tisztességtelen konkurenciától. Itt most még egyszer azt kívánom Önöknek, hogy az erőfeszítések, hallottam, hogy a közeljövőben fogják a törvényeket, a szakmai szabályozásokat kidolgozni, sikeresek legyenek. Azt kívánom, hogy ez az Önök elképzeléseinek megfelelően történjen.

Peter Pokorny

Forrás:http://www.szvmszk.hu/node/28