Kutyák mentettek életet Pásztón

A tűzoltók, polgárőrök, speciális mentők egy eltűnt nőt mentőkutyák segítségével öt órán belül megtaláltak.

Április 6-án, szombaton reggel érkezett segélykérés a Karancs Mentőkutyás Alapítványhoz és a Cserhát Mentőkutyás, Különleges Mentő, Önkéntes Tűzoltó és Polgárőr Közhasznú Egyesülethez Pásztóról. A bejelentés szerint az előző nap délelőttjén otthonából ismeretlen helyre távozott egy 32 éves helybéli nő, akinek felkutatása nem vezetett eredményre, viszont a beszerzett adatok alapján egyre valószínűbb, öngyilkossági szándékkal hagyta el lakását.

A két szervezet vezetője közös mentőcsoport létrehozásáról állapodott meg, amelynek vezetője Juhász Zoltán, a Cserhát Mentőkutyás Egyesület elnöke lett. Szendehelytől Szügyön és Balassagyarmaton át Salgótarjánig, a megye szinte egész területéről összesen hat mentőkutya és vezetője indult Pásztóra segítséget nyújtani. A helyszínen a csoporthoz csatlakoztak pásztói tűzoltók és polgárőrök, akik a helyismeretükkel igen nagy segítséget tudtak nyújtani a kutatómunkában.

A mentés irányítója először nyomkövetésre adott utasítást, azonban az eltelt, közel egy napnyi idő, és az éjszaka folyamán hullott csapadék miatt a mentőkutyák már nem tudták forró nyomon követni az eltűnt lábnyomát. Ezért a keresett nő városszéli lakásától a várost övező erdős terület irányában kiterjedt terepkutatás kezdődött, amelynek keretében a mentőkutyák és vezetőik, valamint a tűzoltók és a polgárőrök csatárláncba fejlődve kezdték meg a terület átfésülését.

Az erdős, hegyes-völgyes, bozótosokkal és vízfolyásokkal szabdalt terület átfésülése komoly erőpróba elé állította a mentőcsapatot, amelynek egyik mentőkutyája mintegy három kilométer úttalan utakon való gyaloglás után, az erdő mélyén hirtelen szagot fogott, és gazdáját egy bokros területre vezette. Itt a bozóton fennakadva olyan ruhadarabok voltak, amelyek megegyeztek az eltűnésekor viselt ruházattal, majd a mentőkutya hamarosan a nőt is megtalálta egy bokor alatt, a sárban fekve.

A mentést végzők megállapították, hogy a nő zavart tudatállapotban és erősen kihűlt állapotban van, végtagjain már megjelentek azok az elszíneződések, amelyek a teljes és visszafordíthatatlan kihűlés közelgő bekövetkeztének előjelei. A mentőcsoport időközben beérkezett többi tagjával együtt a nőt szakszerű elsősegélyben részesítették, majd levitték a város legközelebbi lakott részére, ahol átadták a mentőknek. A helyzetet tovább bonyolította, hogy a megtalálás helyszínén tapasztalt körülmények alapján nem lehetett kizárni az idegenkezűség lehetőségét sem, ezért a mentőcsoport három tagja helyszínbiztosítás céljából az erdőben maradt, ameddig a mentőcsoport vezetője a városból fel nem kísérte a helyszínre az időközben riasztott rendőröket.

A profi módon megszervezett, irányított és végrehajtott mentőakció nem csak azt bizonyította, hogy az önzetlen segíteni akarás olykor szinte csodákra képes, hanem iskolapéldája is volt a különböző állami és önkéntes mentőszervezetek közötti tökéletes együttműködésnek. S hogy a kissé késve érkezett segélykérés ellenére - ha szinte az utolsó pillanatban is -, de még időben odaért a segítség, az emberek és négylábú segítőik tudása és munkája mellett leginkább a korszerű technika alkalmazásának köszönhető.

A Cserhát Mentőkutyás Egyesület ugyanis az egyik nagy hazai mobiltelefon-szolgáltató társasággal, és egy budapesti székhelyű, fiatal mérnökökből álló, nyomkövető eszközöket fejlesztő vállalkozással közösen egy olyan térinformatikai rendszert fejleszt, amely - mint azt a mellékelt példa bizonyítja - rendkívül hatékonyan tudja segíteni a különleges mentést.

Ennek a rendszernek köszönhetően nem csak a mentés irányítója tudta a terepen is folyamatosan nyomon követni a mentésben résztvevők mozgását, a már átkutatott és a még át nem fésült területeket, hanem a munkáját segítő háttérparancsnok is, aki történetesen a megye túlsó sarkában, Szendehelyen ült egy jól fűtött szobában, és onnan, az irodai környezet minden előnyét kihasználva tudta segíteni a beavatkozást végző csoportot.

Jól vizsgázott az alkalmazott hírközlési rendszer is: a hagyományos GSM alapú átvitel mellett, a készenléti szervek egységes digitális rádiórendszerén (EDR) keresztül tudta a mentés vezetője folyamatosan tartani a kapcsolatot a hivatásos katasztrófavédelmi szervekkel, a mentést végzőket pedig URH kötötte össze. Ha pedig ezek mindegyike csődöt mondott volna, akkor a Magyar Rádióamatőr Szövetséggel kötött megállapodás alapján, a Galyatetőn lévő rádióamatőr átjátszóállomáson keresztül tudták volna fenntartani a kapcsolatot a mentésben résztvevők egymással és a katasztrófavédelemmel.

Ennek a magas fokú szervezettségnek volt köszönhető, hogy a segélykéréstől számított négy és fél órán belül sikerült megtalálni az eltűntet, és élve átadni őt a mentőszolgálatnak. Ahogyan az a nagy könyvben meg van írva.

(2013. április 7.)

forrás:http://www.langlovagok.hu/html/tuzvonal/772.shtml