Tendenciák az új és újonnan megjelenő kábítószerek terén, az új kábítószerek elleni fellépés

Az újonnan megjelenő kábítószerek tendenciái gyakran utánozzák, kiterjesztik vagy felváltják a korábban népszerű kábítószerek használatának tendenciáit, egyben kérdéseket vetnek fel azzal kapcsolatban, hogy miért is fogyasztják a pszichoaktív anyagokat. A kábítószer- és alkoholfogyasztásban újonnan megjelenő tendenciákat ezért nemcsak a kormányok politikájának változásaihoz viszonyítva kell értelmezni, hanem egymáshoz képest, illetve az aktuális divatokkal és a szabadidős tevékenységek társadalmi-kulturális változásaival összefüggésben is.

Az információs technológia és a kommunikációs média, különösen az internet fejlődése olyan csatornákat kínál, amelyek megkönnyítik az új tendenciák elterjedését, és lehetőséget adnak a különféle vélemények kifejtésére a kábítószer-használatról és a kapcsolódó kockázatokról.

A kábítószer-használat új vagy változó mintái rendszerint helyi vagy városi szinten jelennek meg, a tagállamok közül viszont csak nagyon kevésnek van olyan megfigyelő rendszere, amely jelezni tudná az új vagy újonnan megjelenő pszichoaktív anyagok használatából eredő halálos és nem halálos mérgezések mértékét. Ebben az elkerülhetetlenül hiányos áttekintésben az Európában újonnan megjelenő kábítószerek tendenciáiról összegyűjtött információkat a különféle források széles köréből származó információk háromszögelési módszerével értékelik.

Ez a fejezet az olyan pszichoaktív anyagok tiltott használatának közelmúltbeli fejleményeit tekinti át, amelyekkel a fontosabb kábítószerügyi mutatók nem foglalkoznak rutinszerűen, amelyek potenciális veszélyeit a politikusok csak mostanában ismerték fel, illetve amelyek most hívták fel magukra a tömegtájékoztatás figyelmét.

Új pszichoaktív anyagok: a piperazinok

Az utóbbi években az új pszichoaktív anyagokkal kapcsolatban a legfontosabb fejlemény a különféle új piperazinszármazékok elterjedése volt, amelyek közül több is 2004 és 2006 között jelent meg Európában.

A szintetikus anyagoknak ez a csoportja a piperazin anyavegyületből származik, és BZP-t (1-benzilpiperazin) és mCPP-t (1-(3-klorofenil)piperazin) tartalmaz. Ez a két anyag széles körben elérhető a vegyipari beszállítóktól és az internetről, a tiltott előállítás így főleg tabletták vagy kapszulák előállítására korlátozódik.

BZP

A vizsgálatokban a BZP fiziológiai és szubjektív hatásait az amfetaminéval hasonlították össze, és azt állapították meg, hogy a BZP erőssége a dexamfetaminénak körülbelül az egytizede.

Az elmúlt években a BZP-t tartalmazó termékek körül agresszív marketingkampány indult: a különböző kiskereskedők a nyomtatott sajtóban, internetes oldalakon, kijelölt boltokban, illetve klubok és fesztiválok standjainál próbálták eladni az extasy legális alternatívájaként, és olykor „extasy”-ként is forgalmazhatják. A BZP-t különféle kombinációkban árulják más piperazinokkal, és némelyik összetételről, különösen a TFMPP-vel136 kombinált BZP-ről úgy vélik, hogy az extasy hatásait utánozza. E termékek címkéjén rendszerint fel van tüntetve, hogy piperazint tartalmaznak, de gyakran helytelenül „természetes”-nek vagy „növényi”-nek állítják be őket.

A kábítószer-használatban újonnan megjelenő tendenciákról az EU szintjén összegyűjtött tényanyag azt jelzi, hogy ezek esetenként a törvényes piacokon mutatkozó fogyasztói tendenciákkal párhuzamosan alakulnak: például a BZP-hez hasonló, teljes mértékben szintetikus anyagok „természetes” vagy „növényi” megjelöléssel történő eladása a fogyasztók részéről a természetes termékek iránt mutatott, szélesebb körű érdeklődésre alapoz. A BZP-ről kialakuló biztonságos benyomást tovább erősíti az a tény, hogy a termékeket gyakran kijelölt kiskereskedőknél vagy speciális üzletekben árulják, nem az utcán.

A BZP-t eddig 14 EU-tagállamban (Belgium, Dánia, Németország, Görögország, Franciaország, Írország, Málta, Hollandia, Ausztria, Portugália, Spanyolország, Svédország, Finnország, Egyesült Királyság) és Norvégiában észlelték.

Vannak bizonyítékok arra, hogy a BZP egészségügyi kockázatokkal jár, amelyek biztonsági mozgástere rekreációs használat esetén elég szűknek tűnik. Az Egyesült Királyságból olyan esetekről számoltak be, amikor BZP-mérgezést klinikai körülmények között figyeltek meg, toxikológiailag igazolva, hogy a BZP volt az egyetlen elfogyasztott pszichoaktív anyag, a használók viszont súlyos, olykor sürgősségi orvosi ellátással végződő mellékhatásoktól szenvedtek. Közvetlenül a BZP-nek tulajdonítható haláleset egyelőre nem történt. 2007. márciusban az EU a BZP használatával kapcsolatos aggodalmakra reagálva hivatalos kockázatértékelést kért az ezzel az anyaggal járó egészségügyi és társadalmi kockázatokról137.

mCPP

Az mCPP a leírások szerint az extasyéhoz (MDMA) hasonló serkentő és hallucinogén hatásokat idéz elő. Az mCPP-t tartalmazó tabletták gyakran külső megjelenésükben is hasonlítanak az extasyra, és szinte minden esetben extasyként is árulják őket, de a két kábítószer néha kombinálva is megtalálható. Az mCPP hozzáadásával feltételezhetően az MDMA hatásait próbálják felerősíteni vagy javítani.

Az mCPP-vel 2004 óta 26 tagállamban (Ciprus kivételével mindegyikben) és Norvégiában is találkoztak; ebben a tekintetben az európai korai figyelmeztető rendszer 1997-es elindulása óta az mCPP lett a legszélesebb körben azonosított új pszichotróp anyag az EU-ban.

Az Európai Unióban eddig nem jelentettek be az mCPP-hez kapcsolódó súlyos mérgezést vagy halálesetet. Kevés a bizonyíték arra, hogy az akut toxicitás szempontjából különösen veszélyes anyag lenne, ugyanakkor a krónikus (tartós használatból eredő) toxicitásról még nem bizonyosodtak meg.

GHB

A GHB138 nyílt internetes forgalmazását sikerült visszaszorítani azóta, hogy az anyagot 2001. márciusban felvették a pszichotróp anyagokról szóló ENSZ-egyezmény IV. jegyzékébe, és ezáltal valamennyi EU-s ország köteles azt a pszichotróp anyagokkal foglalkozó jogszabályai szerint ellenőrizni. A GHB-t gyógyászati céllal Franciaországban és Németországban altatáshoz, Ausztriában és Olaszországban az alkoholmegvonás kezeléséhez használták. 2005. júniusban az EMEA emberi felhasználásra szánt gyógyszerek bizottsága (CHMP) javasolta a forgalomba hozatali engedély kiadását a Xyrem nevű gyógyszerre (hatóanyaga a GHB), cataplexiával járó narcolepsia kezelésére felnőtt betegeknél (EMEA, 2005)139.

A GHB könnyen előállítható a prekurzoraiból, a gamma-butirolaktonból (GBL) és az 1,4-butándiolból (1,4-BD), amelyek az iparban széles körben használt, kereskedelmi forgalomban elérhető oldószerek. Néhány ország, felismerve az említett prekurzor anyagokkal való visszaélés lehetőségét, úgy döntött, hogy az egyiket vagy mindkettőt a kábítószerek ellenőrzéséről szóló vagy ezzel egyenértékű jogszabály alá vonja (Olaszország, Lettország, Svédország). Mivel a GBL-t a legtöbb tagállamban nem ellenőrzik, és az ezt forgalmazó online vegyipari beszállítókon keresztül könnyen hozzá lehet jutni, néhány GHB-használó láthatólag átállt a GBL fogyasztására. Az Egyesült Királyságban, Németországban és Hollandiában lévő székhellyel működő online GHB- és kábítószerfórumok tartalmi elemzése alapján arra lehet következtetni, hogy a felhasználók vegyipari beszállítóktól szerzik be a GBL-t, akik azt különféle törvényes célokra forgalmazzák.

Előfordulás és használati minták

Valamennyi rendelkezésre álló információforrás azt mutatja, hogy a GHB használatának általános előfordulása alacsony, a jelentős mértékű használat csak néhány elkülönült részpopulációra korlátozódik. Az Egyesült Királyságban végzett internetes felmérés azt állapította meg, hogy a GHB-t gyakrabban használják otthon (67%), de kevésbé használatos az éjszakai életben (26%) (Sumnall és mások, 2007). Egy 2005-ben, Amszterdamban készített felmérés során a szórakozóhelyek látogatói közül 408 főt kérdeztek meg: ez alapján a GHB becsült életprevalenciája lényegesen magasabb a melegbárok és a divatos kávézók vendégkörében (17,5%, illetve 19%), mint az általános vagy diákokra specializálódott szórakozóhelyek és kávézók látogatói között (5,7%, illetve 2,7%) (Nabben és mások, 2006).

Tendenciák

Információk hiányában a GHB használatának tendenciái nehezen értékelhetők, ugyanakkor az elérhető bizonyítékok arra utalnak, hogy a GHB használata továbbra is néhány kis részpopulációra korlátozódik. Belgiumban, Hollandiában és az Egyesült Királyságban a zenés-táncos helyszíneken végzett felmérésekből származó adatok azt jelzik, hogy a GHB használata 2000–2003 körül tetőzött, ezt követően hanyatlásnak indult. Nem egyértelmű viszont, hogy ez a megállapítás mennyiben érvényes más alcsoportokra is. Itt jegyezzük meg, hogy Finnországban a telefonos drogsegély-szolgálatok 2005-ben számoltak be első alkalommal a GBL-lel kapcsolatos hívásokról (FESAT, 2005).

Egészségügyi kockázatok

A GHB használatához kapcsolódó fő egészségügyi veszélyt az eszméletvesztés magas kockázata jelenti, különösen ha a kábítószert alkohollal vagy más, nyugtató hatású kábítószerrel együtt fogyasztják. A GHB-használat más problémákat is okozhat, köztük kómát, a testhőmérséklet csökkenését, hypotoniát, hallucinációkat, émelygést, hányást, bradycardiát és légzésdepressziót. Tartós használat után a GHB-tól való fizikai függést is megfigyeltek, az oldószerek vagy nehézfém-szennyeződések potenciális jelenléte pedig további egészségügyi kockázatokat jelenthet.

1993 óta öt tagállam és Norvégia jelentett be a GHB-val összefüggő haláleseteket az EMCDDA-nak: Dánia és Olaszország (egy-egy eset), Finnország és Norvégia (három-három eset), valamint Svédország és az Egyesült Királyság (nagyjából 40, GHB-val összefüggő haláleset).

Amszterdamban a GHB használatának tulajdonítható, nem halálos kimenetelű sürgősségi esetek bejelentett száma 2005-ben 76 volt, ezzel meghaladva a hallucinogén gombák (70 eset), az extasy (63 eset), az amfetamin (három eset) és az LSD (egy eset) használatához kapcsolható sürgősségi esetek számát. Más anyagokkal összehasonlítva a GHB-s eseteknél nagy arányban (84%) volt szükség kórházba szállításra is. A hollandiai Méreganyagok Országos Tájékoztató Központjához érkező, GHB-val kapcsolatos információkérések száma 2004-hez képest 2005-ben 27%-kal nőtt (a beérkezett 1383 megkeresésből 241 volt ilyen).

Kockázatcsökkentés

A GHB használatára leggyakrabban az éjszakai szórakozóhelyeket megcélzó országos vagy közösségi projektek adnak választ, rendszerint a klubok személyzetének biztosított képzés és a GHB kockázatairól szóló ismeretterjesztés formájában (Németország, Franciaország, Hollandia, Ausztria, Egyesült Királyság). A GHB-ról szóló ismeretterjesztés központi eleme az éjszakai életben szükséges elővigyázatosságra való figyelemfelhívás, valamint az italok „megspékelésének” elkerülésére és az esetleges túladagolás esetén szükséges teendőkre vonatkozó tanácsadás. A drog- és alkoholproblémákkal foglalkozó, elsősegélyt nyújtó csoportokat egyre gyakrabban vetik be nagyszabású eseményeken, a GHB-val vagy más kábítószerrel összefüggő incidensek megválaszolására.

Ketamin

A ketamin folyamatos megfigyelés alatt áll, amióta 2000-ben az EU-ban első alkalommal merültek fel aggályok a ketaminnal való visszaéléssel kapcsolatban (EMCDDA, 2002). A ketaminra országos szinten az ellenőrzött kábítószerekről szóló jogszabályok vonatkoznak (nem az orvosi rendeletek) az EU tagállamainak közel felében, Svédországban és az Egyesült Királyságban pedig a ketamint 2005-ben, illetve 2006-ban felvették a narkotikus anyagok jegyzékébe. A WHO által a közelmúltban elvégzett kritikai felülvizsgálat arra a megállapításra jutott, hogy a megfelelő helyettesítő anyag hiánya miatt a nemzetközi ellenőrzések megnehezítenék az anyag elérhetőségét a világ távoli területein emberi gyógyászati célú felhasználásra, illetve állatgyógyászati felhasználásra (WHO, 2006). A felülvizsgálatot követően 2007. márciusban az ENSZ Kábítószerügyi Bizottságának a ketaminnal való visszaélés és a ketamin eltérítése által jelentett fenyegetésről szóló határozattervezete szorgalmazta, hogy a tagállamok mérlegeljék egy óvintézkedési rendszer bevezetését a kormányzati hivatalaiknál, ezzel segítve a ketamin eltérítésének időben történő felismerését.

A ketamin használatáról kevés epidemiológiai adat áll rendelkezésre, bár az Egyesült Királyságban egy nemrég készült iskolai felmérés 0,5% alatti életprevalencia arányokról számolt be. A zenés-táncos szórakozóhelyeken végzett felmérésekből szintén van néhány adat: a különböző vizsgálatok alapján ebben a nagykockázatú csoportban a ketamin használatának előfordulási arányai a cseh felmérés során tapasztalt 7% és egy magyar mintában megfigyelt 21% között mozogtak.

Forrás: http://www.emcdda.europa.eu/html.cfm/index41528HU.html