A Budapesti Rendőr-főkapitányság I. kerületi Rendőrkapitánysága a 01010-4348/2010.ált. ügyszám alatt közigazgatási hatósági eljárást folytat Dorogi Barbara (1988.04.10) eltűnése ügyében.

A nő körülbelül 160 centiméter magas, vékony testalkatú, haja vállig érő, fekete színű. Eltűnésekor sötét farmernadrágot, világos, ujjatlan felsőt és fekete színű cipőt viselt, valamint egy fekete színű válltáska volt nála.

A Budapesti Rendőr-főkapitányság I. kerületi Rendőrkapitánysága kéri, hogy aki a képen látható nőt felismeri, jelenlegi tartózkodási helyéről érdemleges információval rendelkezik, hívja a 457-5600/41-146 telefonszámot, illetve névtelensége megőrzése mellett tegyen bejelentést az ingyenesen hívható 06-80-555-111 „Telefontanú” zöld számán a 107 vagy a 112 központi segélyhívó telefonszámok valamelyikén.

------- Eredeti üzenet -------
Feladó: Kovács Mária Magdolna
Időpont: 2013.07.17., 20:33
Tárgy: válasz

Kedves Anna akár a networkon található üzenőn (erre válaszolva is) írhat, az eltüntkeresőben csak azt szoktam megjeleníteni amibe beleegyeznek. üdvözlettel: Magdi


Köszönöm a gyors jelentkezést. Mivel sok esetet ismer, gondoltam, tudna tanácsot adni, mit is tehetnék, hogy végre rábukkanjak a 2010 jüliusában eltűnt lányomra, vagy legalább valami hírem lenne róla, hogy mit csinál, miből, kivel, kikkel él, befolyásolás alatt vagy önként van-e ott, ahol a képeket találom róla. Ő a Dorogi Barbara, az eltűnésének körülményei - ha jól tudom- megtalálható a networkon, annak idején még a fiam töltötte fel ide. Tehát: amitől félelmetes ez az ügy: Lányom gyakorlatilag a rendőrők kezei közül tűnik el, semmiféle információhoz nem jutok hozzá a részükről, és érdekes módon azon az éjszakán háromszor hívtak a rendőrök- kétszer beszéltem is akkor vele, viszont a telefonbeszélgetés során elhangzottak, majd a jegyzőkönyvek, sok esetben ellentmondóak. Úgyis mondhatom: nemigazán hiszünk nekik. Mivel azt állították, hogy a Dunába ugrott, s 2 perc múlva értesítették a vízirendészetet, akik azonnal keresni kezdték, de a keresés eredménytelen volt. A fiam tartotta velük a kapcsolatot, akik úgy tájékoztatták, hogy 3 napon belül - ha nem tudott kijutni, amire nem sok esélyt adtak, ahogy a rendőrök sem - fel kell jönni a testnek, mivel kánikulai napok voltak. Azt a három napot senkinek nem kívánom! Aztán jött a remény, és napokon át feljártunk plakátolni. Lett is eredménye, mert hamarosan jelentkezett egy fiatalember, aki elmondta, hogy 2 alkalommal is találkozott vele, közölte a szórakozóhelyek nevét. Neki köszönhetem, hogy ma már számtalan képen látom őt. Sőt a facebook-nak köszönhetően egy fiúnak, több lánynak is tudom a nevét, akiknek társaságában gyakran mutatkozik. A fiünak kétszer írtam e-mail-t, nem válaszolt. Persze hogy voltunk többször is, elsö alkalommal a személyzettel is beszéltünk, hagytunk ott képet, plakátot, mindent megígértek, de azóta sem semmi. Pedig törzsvendég. Kizárt, hogy ne ismernék. A tavalyi rendőrségi korrupciós ügy, majd az éjszaka császára hír hallatán arra gondoltam, most kellene írni a Közp. Nyom. Föügyészségnek írni, de valami visszatartott. Végül nem bírtam tovább, októberben írtam. Szabályszerűen több példányban elküldtem a keletkezett anyagot, mindent leírtam, még a talált nevekröl is tettem említést, könyörögtem, keressék meg. 2 héten belül itt volt a válasz: mindenféle jogszabályra hivatkozva elutasítottak! Milyen országban élünk?! Mintha valakinek ez lenne az érdeke... Ki tud segíteni? Mit tehetünk?...