23/1994. (X. 26.) BM rendelet

az eltűnt személyek felkutatásának és a rendkívüli halálesetek kivizsgálásának rendjéről

A rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Rtv.) 101. § (1) bekezdés j) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

Általános rendelkezések

1. § (1) E rendelet szabályai szerint kell eljárni a Magyarországon eltűnt személy felkutatására, a Magyarországon bekövetkezett rendkívüli haláleset kivizsgálására, és a Magyarországon fellelt ismeretlen holttest azonosítására irányuló eljárásban.
(2) E rendelet szabályait a nemzetközi szerződés alapján kiváltságot és mentességet élvező képviseletek területén bekövetkezett rendkívüli haláleset kivizsgálása során akkor kell alkalmazni, ha ezt a képviselet kéri.
2. § (1) Az eltűnt személy felkutatásáról, valamint a rendkívüli haláleset kivizsgálásáról bejelentésre vagy hivatalból a rendőrség gondoskodik.
(2) A rendőrség eljárására - az e rendeletben, illetőleg az elintézési határidő tekintetében a Kormány rendeletében meghatározott eltérésekkel - az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény szabályait kell alkalmazni.

• BH2002. 168. A rendőrhatóságnak a Btk. 187. §-a (1) és (2) bekezdésébe ütköző cselekmény miatt folytatott eljárást megszüntető határozatára, és az ez ellen benyújtott panaszra a büntetőeljárásra vonatkozó jogszabályok irányadóak; a panaszt elutasító határozat közigazgatási per keretében nem vizsgálható felül [1957. évi IV. tv. (Áe.) 3. § (3) bek., 72. § (1) és (2) bek., Pp. 339. §, 23/1994. (X. 26.) BM r. 2. § (2) bek., 4. § (1) bek.].

3. § E rendelet alkalmazásában eltűntnek kell tekinteni
a) az Rtv. 36/A. §-ának (2) bekezdésében meghatározott személyt,
b) azt, aki a bűnmegelőzési ellenőrzés alól azáltal vonta ki magát, hogy ismeretlen helyen tartózkodik.
4. § (1) E rendelet alkalmazásában rendkívüli az olyan halál, amelynek természetes módon való bekövetkezését a körülmények kétségessé teszik, különösen, ha
a) bekövetkezésének körülményei egyértelműen nem zárják ki, hogy a halált bűncselekmény okozta;
b) baleset okozta vagy ennek gyanúja merül fel, és a halál bekövetkezésével összefüggésben a felelősség vizsgálata szükséges;
c) öngyilkosság okozta vagy a körülmények erre utalnak;
d) gyógykezelés során következett be, és az orvosi vagy a gyógykezeléssel összefüggő más foglalkozási szabályszegés gyanúja merült fel;
e) a halál bekövetkezésének körülményeiből nem lehet megalapozottan következtetni a halál okára, illetőleg arra, hogy a halál természetes módon következett be (tisztázatlan haláleset).
(2) A rendkívüli halál esetére előírt eljárást kell alkalmazni - a személyazonosság megállapításáig - abban az esetben is, ha az elhunyt személyazonossága ismeretlen.

Hatáskör és illetékesség

5. § (1) Az eltűnt személy felkutatása és a rendkívüli haláleset kivizsgálása - a (2) és (3) bekezdésben meghatározott kivételekkel - a rendőrkapitányság hatáskörébe tartozik.
(2) Első fokon a megyei, fővárosi rendőr-főkapitányság jár el
a) diplomáciai mentességet élvező személy;
b) országgyűlési képviselő, az Országgyűlés által választott tisztségviselő, illetőleg a Kormány tagja;
c) az országos hatáskörű szerv vezetője;
d) a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok személyi állománya tagjának eltűnése és rendkívüli halála esetén;
e) a 4. § (1) bekezdése d) pontjában meghatározott esetben.
(3) A rendőrség hivatásos állományú tagjának eltűnése, illetve szolgálati helyen vagy szolgálat során bekövetkezett rendkívüli halála esetén az eljárást a szolgálati hely szerint illetékes rendőr-főkapitány, az Országos Rendőr-főkapitányság állományába tartozás esetén az országos rendőrfőkapitány által kijelölt szerv vezetője folytatja le.
6. § Az eljárást - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - az a rendőri szerv folytatja le, amelynek illetékességi területén
a) az eltűnt személy utolsó ismert lakóhelye vagy a szokásos tartózkodási helye található, ezek hiányában pedig az a rendőri szerv, ahol az eltűnést bejelentették, illetőleg amely hivatalból szerzett tudomást az eltűnés tényéről;
b) a halál bekövetkezett, ennek ismerete hiányában, ahol a holttestet megtalálták, járműről leemelték.

Eljárási szabályok

7. § (1) Külföldi állampolgár eltűnése vagy rendkívüli halála ügyében indult eljárásról haladéktalanul értesíteni kell az illetékes konzuli képviseletet.
(2) Az 5. § (3) bekezdésben meghatározott esetben az eljárás megindításáról haladéktalanul tájékoztatni kell az illetékes ügyészséget, és lehetővé kell tenni az ügyészi nyomozó szerv képviselőjének részvételét az egyes eljárási cselekményeknél. Az ügyészségnek az érdemi határozatot is meg kell küldeni.
(3) A fegyveres erők tényleges katonai állományú tagja eltűnése vagy rendkívüli halála ügyében megindult eljárásról az eljáró rendőri szerv az illetékes katonai ügyészséget értesíti.
(4) Ha a fegyveres erők tényleges katonai állományú tagja eltűnése ügyében az illetékes katonai ügyészség büntetőeljárást is folytat, a katonai ügyészség megkeresését a rendőrkapitányság teljesíti.
8. § (1) A rendőrség az eltűnt személy felkutatása érdekében jogosult az eltűnt személy
a) személyazonosító adatait megismerni;
b) lakókörnyezetében, munkahelyén, szolgálati helyén, egyéb szokásos vagy valószínűsíthető tartózkodási helyein adatgyűjtést folytatni;
c) körözését (Rtv. 36/A. §) elrendelni, és a feltételek megléte esetén a Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ útján a nemzetközi körözését kezdeményezni;
d) körözésének elrendelése esetén a személy- és tárgykörözésről szóló 2001. évi XVIII. törvény 12. §-ának (1) bekezdésében meghatározottak igénybevételével adatgyűjtést folytatni;
e) megtalálása érdekében díjkitűzést alkalmazni (Rtv. 27. §).
(2) A 3. § a) pontjában meghatározott eltűnt személy körözését a rendőrséghez tett bejelentést követő 24 órán belül el kell rendelni, ha tartózkodási helye ez idő alatt nem válik ismertté.
(3) Az ismeretlen holttest azonosítására irányuló eljárásban a rendőrség az (1) bekezdés a), valamint c) és d) pontjában meghatározottakon kívül a holttest fellelésének környezetében is jogosult adatgyűjtést folytatni.
9. § (1) Ha az eltűnt személy gyermekkorú, beteg, illetve koránál fogva vagy egyéb okból magáról gondoskodni képtelen, vagy a körülményekből az állapítható meg, hogy veszélyben van, illetve a környezetére veszélyt jelenthet, és behatárolható az a terület, ahol valószínűsíthetően tartózkodik, a rendőrség jogosult a terület átkutatására.
(2) A terület átkutatása érdekében az eljáró rendőrhatóság vezetője kérheti más szervezet segítségét.
10. § (1) Ha az eltűntként körözött személy cselekvőképességet kizáró vagy korlátozó gondnokság alatt áll, a tartózkodási helyét megállapító rendőri szerv gondoskodik a körözött személy törvényes képviselőjének, ennek hiányában cselekvőképes hozzátartozójának értesítéséről, valamint az előállítás helyén a felkutatott személyt átadja az értesített személynek. Ha nincs olyan személy, akinek a körözött személy átadható lenne, biztonságba helyezéséről kell gondoskodni.
(2) A magát azonosítani, illetve lakóhelyét közölni nem képes személy azonosítását, illetőleg lakóhelyének megállapítását követően értesíteni kell törvényes képviselőjét, ennek hiányában cselekvőképes hozzátartozóját, hogy gondoskodjon elszállításáról.
(3) Kiskorú megtalálása esetén a tartózkodási helyet megállapító rendőri szerv gondoskodik:
a) a kiskorú törvényes képviselője, ennek hiányában más, cselekvőképes hozzátartozója, illetve a kiskorú nevelését, felügyeletét vagy gondozását ténylegesen ellátó személy értesítéséről,
b) a kiskorú meghallgatásáról,
c) a kiskorúnak az értesített személy részére - az előállítás helyén - történő átadásáról,
d) indokolt esetben a kiskorúnak a legközelebbi gyermekvédelmi intézménybe szállításáról,
e) a gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló, gyermekotthonból vagy más gondozási helyről szökött kiskorú esetén a gyermekotthon, illetve a gondozási hely képviselőjének értesítéséről és a kiskorúnak a gyermekotthon, illetve a gondozási hely részére - az előállítás helyén - történő átadásáról.
(4) A kiskorút törvényes képviselője - ennek hiányában eseti gondnoka - és lehetőleg pszichológus jelenlétében jegyzőkönyv felvétele mellett kell meghallgatni eltűnése okáról, körülményeiről és arról, hogy sérelmére követtek-e el jogellenes cselekményt.
(5) Ha a körülmények arra utalnak, hogy az eltűnés a kiskorú szülőjének, gondozójának vagy más törvényes képviselőjének jogsértő magatartásával hozható összefüggésbe, a meghallgatáson e személy nem lehet jelen.
(6) A meghallgatás során megállapítottak alapján az előállító szerv megteszi a kiskorú védelmében a szükséges intézkedéseket, illetőleg bűncselekmény, szabálysértés gyanúja esetén megteszi a feljelentést.
11. § A rendkívüli haláleset kivizsgálása során az eljárási cselekményeket - így különösen a szemlét és a hatósági boncolást - úgy kell végrehajtani, hogy azok adatai egy későbbi, esetleges büntetőeljárásban bizonyítékként felhasználhatók legyenek.
12. § (1) A holttest vagy holttestrészlet (a továbbiakban együtt: holttest) temetéséhez, hamvasztásához (a továbbiakban együtt: temetés) az eljárást lefolytató rendőri szerv engedélye szükséges.
(2) Az eljáró rendőri szerv meghatározhatja a temetés legközelebbi időpontját.
(3) A temetés elhalasztásának időtartama az ismeretlen személyazonosságú holttest esetén, annak fellelésétől számítva sem haladhatja meg a harminc napot.
(4) Külföldi állampolgár rendkívüli halála esetén a holttest Magyarországon történő eltemetéséhez - közeli hozzátartozó írásbeli hozzájárulásának hiányában - az elhunyt állampolgársága szerinti konzuli képviselet hozzájárulása szükséges.
13. § (1) Ha a 3. §-ban meghatározott eltűnt személy tartózkodási helyét megállapították, a felkutatott személyt tájékoztatni kell arról, hogy eltűnt személyként - bejelentés alapján, illetve hivatalból elrendelt - körözés alatt áll.
(2) Azt a felkutatott cselekvőképes személyt, akinek körözését bejelentés alapján rendelték el, nyilatkoztatni kell arról, hogy az eljárás során megállapított lakcíme, illetve tartózkodási helye (a továbbiakban együtt: tartózkodási hely) a bejelentővel közölhető-e.
(3) Ha a felkutatott személy cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes, illetve egészségi állapota, kora vagy más ok miatt magáról gondoskodni képtelen, törvényes képviselőjét, illetve gondnokát is tájékoztatni kell az (1) bekezdésben meghatározottakról, valamint - ha a bejelentést nem ő tette - nyilatkoztatni kell arról, hogy a felkutatott személy tartózkodási helye közölhető-e a bejelentővel.
(4) A tartózkodási hely közölhetőségéről tett nyilatkozatot, illetőleg a nyilatkozattétel megtagadása esetén ennek tényét írásba kell foglalni, és azt a nyilatkozatot tévő, illetve a nyilatkozattételt megtagadó személlyel alá kell íratni. A nyilatkozat, illetve a nyilatkozat megtagadásának ténye a helyszínen az igazolható lapra is rávezethető.
(5) Ha a felkutatott személy - illetőleg a (3) bekezdésben meghatározott esetben törvényes képviselője, illetve gondnoka - nem nyilatkozik, vagy nem járul hozzá a tartózkodási hely közléséhez, az nem közölhető a bejelentővel.
(6) Ha a felkutatott személy - illetőleg a (3) bekezdésben meghatározott esetben törvényes képviselője, illetve gondnoka - nem járult hozzá a tartózkodási hely közléséhez, vagy e kérdésben nem nyilatkozott, erre utalni kell az eljárást befejező határozatban, és abban nem tüntethető fel a felkutatott személy tartózkodási helye.
14. § (1) Az eltűnt személy felkutatására irányuló eljárást határozattal meg kell szüntetni, ha az eltűnt személy
a) tartózkodási helyét megállapították,
b) holttestét megtalálták,
c) tartózkodási helye nem vált ismertté, és az eljárás határideje eltelt.
(2) Az (1) bekezdés c) pontja esetén az eljárást megszüntető határozatnak tartalmaznia kell azt, hogy az eltűnt személyt továbbra is eltűntként körözi a rendőrség.
(3) Az (1) bekezdés a) és b) pontja esetén a körözést vissza kell vonni.
15. § (1) Az eltűnt személy felkutatására irányuló eljárást megszüntető határozatot meg kell küldeni az eltűnt személy ismert hozzátartozójának, továbbá a bejelentőnek, valamint a 7. § (2) bekezdésében meghatározott esetben az illetékes ügyészségnek is.
(2) Rendkívüli haláleset kivizsgálására irányuló eljárásban az eljárást befejező határozatot meg kell küldeni
a) az elhalttal közös háztartásban élt, vagy ennek hiányában az ismert legközelebbi hozzátartozójának, illetőleg az eltemetésére kötelezhető személynek;
b) a haláleset bejelentésére kötelezett intézmény vezetőjének.
16. § Ha az eljárás megindítását a bejelentő rosszhiszemű magatartása okozta, az eljárás költségeit a bejelentő köteles a Rendőrségnek megtéríteni.
17. § Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba.

Forrás:http://web.b-m.hu/belugy/bmjog.nsf/c1b5f48e6d52b970c1256c060038a658/b38a533ab12f6e61c12569df003b2a32?OpenDocument